Neurológia

Neurológia

Rendelési idő

  • kedd: 17.00-20.00-ig

Jelentkezés szakrendelésre:

Telefonos elérhetőség: +36 30 907 5235

E-mail cím: info@praxispont.hu

weboldal elérhetősége: http://www.praxispont.hu

Cím: Székesfehérvár, Dr. Koch László utca 13.

Rendel: Dr. Kerényi Levente Ph.D. neurológus főorvos

A neurológia a központi (agy, gerincvelő) és a környéki idegrendszer (perifériás idegek…) betegségeivel foglalkozik.

A leggyakoribb panasz, amivel a betegek a neurológushoz fordulnak a fájdalom (fejfájás, különböző tartós fájdalmak), szédülés (bizonytalanságérzés vagy forgó jellegű), zsibbadás (pl. krónikus neuropathiák), mozgászavar (pl. Parkinson kór), eszméletvesztés (pl. epilepszia).

A sürgősségi kórképek közül a leggyakoribb a stroke (szélütés, gutaütés) aminek típusos tünete az arc elferdülése, féloldali végtag gyengeség és beszédzavar. Ha ilyen panaszok jelentkeznek, az sürgős kórházi ellátást, átvizsgálást igényel. A betegek gondozása, a kockázati tényezők ellenőrzése és kezelése (magas vérnyomás, emelkedett cholesterin szint, cukorbetegség, szívbetegség, stb.) a neurológiai szakrendelés feladata is, közösen a belgyógyászati társszakmákkal (pl. kardiológia, diabetológia, lipidológia, érsebészet).

Fejfájások

 

A fejfájások több mint 90%-a elsődleges fejfájás. Ez azt jelenti, hogy nincs kimutatható eltérés a fejfájás hátterében. Ide tartozik a migrén, a tenziós fejfájás, a cluster és hemicrania. A fejfájások ellátásának során az egyik fontos kérdés annak eldöntése, hogy elég a fejfájásos rohamot kezelni, vagy a fejfájás gyakorisága és súlyossága miatt megelőző kezelést is érdemes elkezdeni. A megelőző kezelés átmeneti, rendszeres gyógyszerszedést igényel, amitől azt várjuk, hogy ritkítja a fejfájásokat és csökkenti a súlyosságukat.

 

Krónikus, neuropátiás fájdalom, zsibbadás

Ha egy fájdalom tovább tart mint 3 hónap, krónikus fájdalomról beszélünk. Szemben az akut fájdalommal (pl. ha elvágjuk a kezünket az fáj, és kíméljük míg meggyógyul a seb) a krónikus fájdalomnak nincs védő szerepe. Ide tartozik pl. a cukorbetegség, vesebetegség, övsömör okozta tartós fájdalom. Ezek kezelésére nem alkalmasak a megszokott fájdalomcsillapítók, tartósan szedhető, neuropátiás fájdalomra ható gyógyszerek szükségesek.
Szédülés
Bár ha valakinek a szédülés a fő panasza, egyből agyi keringészavarra gondolnak, a szédülések java része nem neurológiai eredetű. Ha a szédülést más neurológiai panasz és tünet nem kíséri, nem neurológiai betegségre kell gondolni. Fontos tisztázni, hogy a szédülés mit jelent.

El kell különíteni a bizonytalanságérzést és a forgó jellegű szédülést. Bizonytalanságérzést okoz pl. az ingadozó vérnyomás (alacsony de magas is), átmeneti vérnyomás esés (fekvésből, ülésből felállás), vérszegénység, cukorbetegségből adódó neuropátia. Forgó szédülés hátterében a leggyakoribb okok a BPPV (jóindulatú, átmeneti, helyzetfüggő szédülés), az egyensúlyozó ideg gyulladása (neuronitis vestubilaris), Meniere betegség (forgó szédülés, fülzúgás, hallásromlás), a migrénes szédülés és a fóbiás szédülés.

Ha agyi keringészavar okozza a szédülést, akkor ahhoz más tünetek is társulnak, pl: kettős látás, beszédzavar, nyelészavar, arc-szájkörüli zsibbadás, végtaggyengeség, végtagok ügyetlen mozgása, járászavar, tudatzavar.

Az eszméletvesztéssel járó neurológiai betegségek közül a legjelentősebb az epilepsziás rosszullét. Ez az agy átmeneti működészavara miatt kialakuló eszméletvesztés. Legismertebb formája a 4 végtag rángatózással, nyelvharapással, bevizeléssel járó 3-4 percig tartó eszméletvesztés, amit követően a beteg fokozatosan (15-30 perc) alatt tér magához. De van kevésbé szembetűnő változata is. Ilyen a gyermekkorban előforduló rövid elrévedéssel járó rosszullét. Előfordul olyan változata is ami nem jár eszméletvesztéssel, hanem az arc, kéz vagy láb folyamatos rángatózásával jár. Az ilyen fokális rosszullétek általában agyi sérüléssel járó betegségek következtében alakulnak ki (pl. balesetből adódó agysérülés, stroke, daganatos betegség). Ha valaki ilyen rosszulléttel keres fel orvost mindig nagyon fontos, hogy legyen ott szemtanú is, hiszen a rosszullét leírása nagyon fontos, és a beteg mivel eszméletét veszti közben nem emlékszik a rosszullétre.

A neurológiai vizsgálat menete

A vizsgálat elején a neurológus kikérdezi a beteget korábbi betegségeiről, jelen panaszairól. Elengedhetetlen, hogy a beteg tudja, milyen gyógyszereket szed, van e gyógyszerérzékenysége. Ezt követően megtörténik a neurológiai vizsgálat. Megvizsgáljuk az agyidegeket, az izomerőt, reflexeket, az érzőkört, a coordinatiot. Ehhez reflexkalapácsot, vattadarabkát, hangvillát, stb. használ a neurológus. Ennek célja az, hogy van-e a betegnek olyan tünete, ami az idegrendszer betegségére utal, és az, hogy hol helyezkedhet el a betegség. A panaszok és vizsgálat eredménye alapján lehetséges eldönteni, hogy szükséges e diagnózis pontosításához további vizsgálat (pl. Carotis Doppler, CT, MRI, EEG, ENG, EMG, VEP, BAEP).

 

 

Mit hozzon a beteg a vizsgálatra?

A vizsgálathoz szükségesek a beteg korábbi orvosi leletei, zárójelentései, vizsgálati eredményei. A szedett gyógyszerek listáját, és azok dózisát és a szedés gyakoriságát is nagyon fontos tudni, hisz e nélkül nem lehet megfelelő és biztonságos kezelési javaslatot adni.

 

Jelentkezés szakrendelésre:

Telefonos elérhetőség: +36 30 907 5235

E-mail cím: info@praxispont.hu

weboldal elérhetősége: http://www.praxispont.hu

Cím: Székesfehérvár, Dr. Koch László utca 13.