Ha egy fájdalom tovább tart mint 3 hónap, krónikus fájdalomról beszélünk. Szemben az akut fájdalommal (pl. ha elvágjuk a kezünket az fáj, és kíméljük míg meggyógyul a seb) a krónikus fájdalomnak nincs védő szerepe. Ide tartozik pl. a cukorbetegség, vesebetegség, övsömör okozta tartós fájdalom. Ezek kezelésére nem alkalmasak a megszokott fájdalomcsillapítók, tartósan szedhető, neuropátiás fájdalomra ható gyógyszerek szükségesek.

Bár ha valakinek a szédülés a fő panasza, egyből agyi keringészavarra gondolnak, a szédülések java része nem neurológiai eredetű. Ha a szédülést más neurológiai panasz és tünet nem kíséri, nem neurológiai betegségre kell gondolni. Fontos tisztázni, hogy a szédülés mit jelent.

El kell különíteni a bizonytalanságérzést és a forgó jellegű szédülést. Bizonytalanságérzést okoz pl. az ingadozó vérnyomás (alacsony de magas is), átmeneti vérnyomás esés (fekvésből, ülésből felállás), vérszegénység, cukorbetegségből adódó neuropátia. Forgó szédülés hátterében a leggyakoribb okok a BPPV (jóindulatú, átmeneti, helyzetfüggő szédülés), az egyensúlyozó ideg gyulladása (neuronitis vestubilaris), Meniere betegség (forgó szédülés, fülzúgás, hallásromlás), a migrénes szédülés és a fóbiás szédülés.

Ha agyi keringészavar okozza a szédülést, akkor ahhoz más tünetek is társulnak, pl: kettős látás, beszédzavar, nyelészavar, arc-szájkörüli zsibbadás, végtaggyengeség, végtagok ügyetlen mozgása, járászavar, tudatzavar.

Az eszméletvesztéssel járó neurológiai betegségek közül a legjelentősebb az epilepsziás rosszullét. Ez az agy átmeneti működészavara miatt kialakuló eszméletvesztés. Legismertebb formája a 4 végtag rángatózással, nyelvharapással, bevizeléssel járó 3-4 percig tartó eszméletvesztés, amit követően a beteg fokozatosan (15-30 perc alatt) tér magához. De van kevésbé szembetűnő változata is. Ilyen a gyermekkorban előforduló rövid elrévedéssel járó rosszullét. Előfordul olyan változata is ami nem jár eszméletvesztéssel, hanem az arc, kéz vagy láb folyamatos rángatózásával jár. Az ilyen fokális rosszullétek általában agyi sérüléssel járó betegségek következtében alakulnak ki (pl. balesetből adódó agysérülés, stroke, daganatos betegség). Ha valaki ilyen rosszulléttel keres fel orvost, mindig nagyon fontos, hogy legyen ott szemtanú is, hiszen a rosszullét leírása nagyon fontos, és a beteg, mivel eszméletét veszti közben, nem emlékszik a rosszullétre.