Néhány szóban a cukorbetegségről:
Korunk járványa a 2. típusú cukorbetegség. A nem jól kezelt cukorbetegség hosszútávon a kisereket és a nagyereket egyaránt károsítja. Cukorbetegségben 15% – ban alakul ki talpi fekély, évente 6-8000 amputációra kerül sor a fentebb leírt diabeteses láb szindroma miatt.
Korunk járványa a 2. típusú cukorbetegség.
Mintegy félmilliárd embert érint világszerte, a föld felnőtt lakosságának 10,5%-át. Hazánkban az ismert 2-es típusú diabetes előfordulása az utóbbi időben stagnál, ami a korábbi évek folyamatosan növekvő tendenciáját is figyelembe véve mindenképpen örvendetes. Ennek hátterében az új esetek számának csökkenése áll. A legutóbbi hazai adatok alapján 727 000 ismert és feltételezhetően ugyanennyi nem ismert cukorbeteggel számolva 1.5 millió embert érint ez a kórkép. Ezen esetek döntő többsége 2. típusú cukorbeteg, melynek megjelenése az életkorral nő, 60 év felett minden ötödik felnőtt érintett. A döntően gyermekkorban jelentkező autoimmun betegségként felfogható 1. típus nem teszi ki a teljes diabeteses populáció 10%-át, számuk lassú emelkedést mutat. Napjainkban megfigyelhető, hogy a fenti életkori jellegzetességek megváltoznak, így az elhízással együtt a 2. típusú diabetes megjelenése koraibb életkorra tolódik, a diagnosztikus lehetőségek bővülésével ugyanakkor az 1. típus felnőttkori manifesztációjával (LADA diabetesforma) egyre gyakrabban találkozunk.
A nem jól kezelt cukorbetegség hosszútávon a kisereket és a nagyereket egyaránt károsítja.
Előbbi szövődmény az életminőség, utóbbi az élettartam romlását vonja magával. A kisérszövődmény a szemen retinopátiával jár, mely a szerzett vakság 2. legyakoribb oka. A diabeteses nefropátiának nevezett vesekárosodás a végstádiumú veseelégtelenség leggyakoribb oka. A cukorbetegség okozta idegbántalom – más szóval neuropátia – esélyt teremt a talpi fekélyek kialakulására, mely fertőzéssel és perifériás verőérszűkülettel társulva tízszeresére növeli a végtagamputáció kockázatát a nem cukorbetegekéhez képest.
Cukorbetegségben 15% – ban alakul ki talpi fekély, évente 6-8000 amputációra kerül sor a fentebb leírt diabeteses láb szindroma miatt. A 2. típusú cukorbetegségben az érelmeszesedés fő rizikó tényezői – úgymint a túlsúly, a magasvérnyomás, az emelkedett vérzsír értékek – többnyire halmozottan, egyszerre vannak jelen. Ezzel magyarázható, hogy cukorbetegség esetén felgyorsul és kiterjedtebb területet érint az érelmeszesedésnek nevezett (döntően inkább gyulladással és fokozott véralvadással járó) nagyérszövődmény. Ennek következménye, hogy a szív-érrendszeri betegségek 2-4 szer gyakrabban alakulnak ki. Mivel cukorbetegségben ez a fő halálok, a várható élettartam férfiak esetében 11, nőknél 14 évvel lehet rövidebb.
A szívkoszorúereken jelentkező ateroszklerotikus folyamat szívinfarktushoz vagy szívelégtelenséghez vezethet, mely a halálozások kétharmadáért felelős.
A nyaki-agyi ereken fellépő ateroszklerózis szélütést okoz, az alsó végtagi verőereken üszkösödéshez vezethet. Gyakran az érszűkület egyszerre több helyen is jelen van, például az alsó végtagi perifériás érbetegség meglétekor az esetek 50%-ban már számolni kell szívkoszorús vagy agyi érszűkülettel is. A fenti krónikus szövődmények gyakran tünetmentesen jönnek létre, és csak késve, valamely éresemény hívja fel a figyelmet a cukorbetegség fennállására. Gyakori probléma az is, hogy bár a beteg tud a cukorbetegségéről, de mivel lényeges panaszt például fájdalmat nem érez ezért nem vesz róla tudomást.
A betegség nemcsak az egyénre, de az egészségügyre és a gazdaságra is jelentős terhet ró.
Hazánkban évente mintegy 180 milliárd forint fordítódik a cukorbetegséggel összefüggő kórképek kezelésére, mely az egészségbiztosítói kiadások mintegy 13%-a. Ennek nagyobb részét a szövődmények kezelésére fordított összeg teszi ki. A betegség járványszerű terjedésének megállítása érdekében két dolgot tehetünk : a megelőzést és a korai diagnózist követően időben – még a szövődmények kialakulását megelőzően – megkezdett kezelést. Mivel a 2. típusú diabetes előállapota a túlsúly, ennek megelőzése egyben a betegség megelőzésének is legfőbb eszköze lehetne.
A WHO adatai alapján a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája. Ezzel Európában elsők, világviszonylatban negyedikek vagyunk. Az elhízás elleni harc az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás népszerűsítését jelenti. Célom minél szélesebb kör elérése, erre a közösségi média lehet talán a legjobb eszköz. Ezenkívül városunkban részt veszek a helyi cukorbeteg klub munkájában, évente szervezünk az önkormányzattal karöltve sikeres szűréseket és diabetes világnapi figyelemfelkeltő rendezvényeket (sajnálatos módon az utóbbi évben a koronavírusjárvány miatt ezek elmaradtak). A szövődmények megelőzésének eszköze a korai felismerés céljából a veszélyeztetettek szűrése, az így kiemelteknél a betegség idejében megkezdett korszerű kezelése. Ennek során a vércukor rendezése mellett a szív-érrendszeri kockázat csökkentése is elsőrendű célkitűzés. Túlsúly, családi halmozottság, alacsony születési súly, terhességi cukorbetegség, korábbi kóros vércukor érték, illetve egyéb szív-érrendszeri rizikó és 45 év feletti életkor esetén javasolt a kérdőív kitöltésből és vénás cukorterhelésből álló költség-hatékony szűrés elvégzése.