Érszűkület vizsgálat, érdiagnosztika (BOSO)

A perifériás érbetegség a nyaki és szív koszorús-erek kivételével a szervezet egyéb (perifériás) részein megjelenő érelmeszesedés. Az érelmeszesedés az artériák belső rétegének károsodásával indul, melyet különféle károsító tényezők (szív – érrendszeri rizikófaktorok) indítanak el. Ezek az életkor, a dohányzás, a magas vérnyomás, az emelkedett koleszterin szint és a cukorbetegség. Az érfali károsodás később az érátmérőt szűkítve okoz különböző tüneteket, attól függően, hogy nyaki-agyi (stroke), szív-koszorúsér (szívinfaktus), vagy alsó-felső végtagi perifériás ér (üszkösödés) érintettségéről beszélünk.

A perifériás verőérbetegség Magyarországon mintegy 400 000 embert érint. Előfordulása az életkor előrehaladtával nő, 60 év felett 14%, 65 év felett már minden 5. ember érintett. Tüneteit kezdetben csak terhelésre, majd nyugalomban is fellépő vérellátási zavar okozza, mely többnyire a lábszár területén jelentkező járási fájdalomban nyilvánul meg. A fájdalom megálláskor megszűnik, ezért is hívják „kirakatnéző betegség”-nek. Ha a vérellátás tovább romlik és a szövetek oxigén ellátását már nyugalmi állapotban sem tudja
biztosítani, a fájdalom már nyugalomban is jelentkezik – ezt az állapotot kritikus végtagi iszkémiának hívjuk.

Klinikai tapasztalatok alapján három fő kérdést emelnénk ki:

1.A perifériás érbetegség gyakran együtt jár más terület érelmeszesedésével.
2. A magas amputációs szám ismeretében fontos a betegség szűrése.
3. A diabeteses érbetegek problémaköre.

1. Az alsó végtagi perifériás érbetegség megjelenése többnyire már egy generazilált érbetegséget jelent. Ugyanaz a folyamat (érelmeszesedés /atherothrombózis/atherosclerozis) a szervezet több pontján párhuzamosan halad előre, mikorra eléri az alsó végtagot, az esetek 60%-ban már a másik két terület –szív koszorúsér, nyaki-agyi érrendszer is érintett. Világszerte és hazánkban is a szív-érrendszeri megbetegedés a fő halálok. Statisztikailag egy stabil perifériás érbeteg esetében az 5 éven belüli szívinfarktus esélye 25%. Fontos ezt a tényt szem előtt tartani a perifériás érbetegség diagnosztizálását követően a kezelés megtervezésében. Nemcsak a láb ereinek felmérése lényeges, hanem fontos kiterjeszteni a kivizsgálást a szív-koszorús erek illetve a nyaki erek irányában is, mivel ezek határozzák meg a beteg későbbi életkilátását.

2. Hogyan menthetnénk meg több végtagot?

Ejtsünk néhány szót a végtag sorsáról perifériás érbetegsében. E tekintetben fontos probléma a hazai viszonylatban magas végtag amputációk száma (évente 6500-8000). Ennek fő oka, hogy késve, már előrehaladott állapotban (kritikus végtagi iszkémia) kerül a beteg az ellátó rendszerbe. Nehezíti a felismerést, hogy csak minden 10. esetben jelentkezik a fentebb ismertetett típusos járási fájdalom. A kérdés megoldását a korai diagnózis, a tünetmentes, de veszélyeztetett egyének szűrése jelentheti. Szűrésre legmegfelelőbb a boka-kar-index vizsgálat, melynek során ultrahangos vagy oszcillometriás módszerrel mindkét oldali alsó és felső végtagi vérnyomás mérését
követően egy hányadost számolunk, ami igen érzékenyen kimutatja a betegséget még tünetmentes állapotban, illetve fontos adatot szolgáltat az egyén későbbi szív-érrendszeri kilátásáról. Igazolt tény, hogy a korai hatékony kezeléssel a betegség előmenetele megállítható.

3. Külön kérdéskör a diabeteses érbetegek csoportja.

Diabetesben az atherosclerotikus folyamat sokkal gyorsabban megy végbe, kiterjedtebb. A nagyerek mellett a kis erek is érintettek, ami rontja a sebgyógyulás esélyét. Gyakori szövődmény a neuropátia, ami alapot teremt a talpon sebek kialakulásához, melyek gyakran észrevétlenek maradnak.
A sebek későbbi sorsát a fertőzés megléte, illetve a lábfej és a bőr vérkeringése határozza meg. Fontos tehát, hogy nem gyógyuló sebek esetén mihamarább megtörténjen a végtag keringésének kiértékelése-természetesen az egyéb infektológiai, ortopédiai, sebészeti kezelések mellett. Ilyen esetekben az érhelyreállító beavatkozás a vérkeringés javításán keresztül hozzájárulhat a seb begyógyulásához, a végtag megmentéséhez.

Összegezve tehát kiknél javasolt a BOSO vizsgálat?

• Akiknél az érelmeszesedés egyéb területen már tüneteket okozott: ide tartoznak a koszorús – érbetegségben szenvedők, szívinfaktuson átesettek, agyi eseményen átesettek, nyaki érszűkületben szenvedők.
• Akiknél a családban előfordult perifériás érszűkület, és az egyén 50 év feletti.
• Minden 2. típusú cukorbetegségben szenvedő egyén.
• Azon láb panasszal rendelkezők, akik dohányosok, illetve akik 50 év felettiek, és többszörös szív-érrendszeri rizikófaktorral rendelkeznek.

 

Jelentkezés a vizsgálatra:

Telefonos elérhetőség: +36 30 907 5235

E-mail cím: info@praxispont.hu

weboldal elérhetősége: http://www.praxispont.hu

Cím: Székesfehérvár, Dr. Koch László utca 13.